egy szem csalimat, igyekeztem a „nagymenõk” etetése közelébe juttatni, amennyire ezt felszerelésem és a technikám engedte. Ez a távolság 20-30 méternél nem volt közelebb hozzájuk, így a tolakodás és a pofátlanság határait sosem súroltam. Ezen idõszak alatt rengeteg 10-15 kg közötti pontyot és amurt fogtam, melyek fárasztása, ereje, szépsége, jelentõsen hozzájárult ahhoz, hogy én is a C&R filozófia híve legyek. Sokáig hittem azt, hogy azokat a szép halakat elsõsorban a „profi” kollégák etetési zónáihoz való közelségnek köszönhetem. Az évek során azonban rájöttem, hogy épp ellenkezõleg. A „terített asztaltól” való, viszonylag nagy távolság volt a nyerõ és a csali egyedüli felkínálása, etetés nélkül. Ezt a taktikát a mai napig sokszor alkalmazom, és azt hiszem, nem én vagyok az egyedüli, akinek számos nagy halat sikerült már becsapnia ezzel a módszerrel, mely külhonban a Single Hookbait néven fut. A Single Hookbait technika valóban csak egy csali bejuttatására vonatkozik etetés nélkül, de én ezt a módszert, mindig egy nagyobb, vagy egy központi etetés mellett alkalmazom.
a nyerõ Single Hookbait
Miért mûködik?
Nagyon egyszerû. Mindannyian tudjuk, hogy a nagy ponty az óvatos. Óvatos, de emellett kíváncsi is.
Nem tudja nem észrevenni, hogy hatalmas nyüzsgés és zabálás folyik egy jól megszórt etetésen, amit a 3-5 kg-os pontyok okoznak. Tudja, hogy könnyen juthatna ingyen ebédhez, de ugyanakkor gátolja a rutinja, tapasztalata és óvatossága. Az etetéstõl több tíz méterre lévõ, egy szem csali, roppant gyanútlanná teheti, tudván, hogy õ biztonságos távolságban van a „cirkusztól”. Egész egyszerûen egy szem nyugodt környezetben elhelyezkedõ csaligolyó, kevésbé feltûnõ, mint a több kg bojli, tigrismogyoró egymás hegyén-hátán, acsarkodó ifjú pontyok társaságában.
Krisz egy kerek tükrössel
életerõs tõponty
Felmerülhet a kérdés, hogy mégis hogyan tudunk vonzóvá tenni egy szem golyót, melybõl jóval kevesebb aroma távozik, mint 20-30-40-50 szembõl. Ilyenkor jöhetnek szóba a neon, vagy fehér színû csalik, melyek fõképp lebegõ kivitelben kaphatók a jobb horgászboltokban. Megoldás lehet egy viszonylag erõsebb aromával rendelkezõ csali használata is, mellyel álmaink halát könnyebben el tudjuk csábítani. A két lehetõség bármelyikével ötvözzük a Single Hookbait technikát, akkor az így felkínált hóember szereléket jóval könnyebben észrevhet egy termetes, öreg ponty.
Két fontos elõny:
- kevesebb etetett helyet kell kialakítani, így jóval gazdaságosabbá teheted a horgászatot
- ha az eredeti verziót használod (etetés nélkül, egy szem golyó), tehát kis vízen vagy és semmit sem etetsz, akkor nem kötsz le egy adott területet csalival, vagyis, szívesebben váltasz egy esetleg kevésbé mûködõ horgászhelyet másikra és ez által, könnyebben tudod követni a halak mozgását
Az alkalmazott technika rendre bizonyít és így volt ez június derekán is. Horgásztársammal, Krisszel, a Carpmania Sporthorgász Szaküzlet tulajdonosával, egy barátunk tõzegtavára látogattunk el, ahol tudva lévõ, hogy számos nagy hal él, de azok ez idáig nem nagyon mutatták magukat. Szerény mértékben hintett etetéseinken a fullasztó meleg ellenére rendre fárasztottuk a 3-7 kg közötti pontyokat, de bárhogy erõlködtünk, nem akadt jobb hal a horogra. Az egyik 6 kg körüli töves után a 24 mm-es csalimat, 30 mm átmérõjûre cseréltem és néhány pillanat múlva egymagában, PVA zacsi nélkül, landolt is, a központi etetéstõl jó harminc méterre. Nem kellett sokáig várni, ugyanis 30 perc elteltével, erõs, hirtelen mozzanatoktól mentes, komótos kapás következett. Beemelés után azonnal érezni lehetett, hogy jobb hallal van dolgunk. Csónakba szálltunk és a nyílt víz felé indultunk.
Halunk tudta a dörgést, ugyanis csak rövid ideig tartózkodtunk a mély vízen. Pár perc múlva a vízpart felé vette az irányt és vontatni kezdte a csónakot a bedõlt fák felé. A megadás és fáradság jeleit nélkülözõ nemes ellenfelet nem hagytuk érvényesülni, ugyanis Krisz a csónakmotor hátramenetbe kapcsolásával, gátat szabott a trükközésnek. Miután elhagytuk a veszélyes zónát, néhány jobb burvány jelezte, hogy halunk gyengül. Két-három rövid kitörés után, egy hatalmas pontyfej törte át a víz felszínét, melyhez méretes test tartozott. Hibátlan pikkelyein megcsillant a napfény és akkor tudtam, hogy 20 plusszos hallal van dolgunk. Pár perc múlva méltóságteljesen siklott a merítõbe. A fotózást, nyugodtan, méreteihez méltón tûrte, mint aki meg van gyõzõdve arról, hogy nem érheti bántódás. Így is volt. Miután lemértük, lefertõtlenítettük, rövid ölelgetés és babusgatás után, a 21.8 kg súlyú csodálatos tõponty, kifordult a kezembõl és tudatos mozdulatok kíséretében visszatért élõhelyére.
Kívánom minden tisztességes pontyhorgásznak, hogy gazdagodjon hasonló élményekkel és mindig nyisson a változtatás felé, abban az esetben, ha a papírforma csõdöt mond. A jól ismert dallam, miszerint egyedül nem megy…, a csalik vonatkozásában mûködik, alkalmazzátok hát gyakrabban.
Szabó Ákos Bekény
A cikk a Pontyvilág Magazin 2011. októberi számában is megjelent.