Óriás tőponty egy hatalmas tározóból

A hely tuti fogást ígért, ebben teljesen biztosak voltunk!

Amikor az öböl látótávolságon belül volt már, megállapítottam, hogy csak az enyém – Igen, ez az! Lehorgonyoztam a csónakomat és eközben azt hallottam, hogy tõlem balkézre egy gigantikus hal ugrott. Mielõtt még elülepedtek volna a víz felszínén a hullámok, beugrottam a kísérõcsónakba, azt remélve, hogy megpillanthatom ezt a szépséges pontyot. De sajnos nem mutatkozott többet. Mind a négy botomat Max Nollert ajánlása alapján Carptrack InL-lel és InP-vel turbózott Imperial Baits Carptrack Fish Bojlival csaliztam.

Mindig ez a kombináció az elsõ választásom! Miután kellõ gondossággal tökéletesen becéloztam a botokat, végre készthettem magamnak némi jó kis harapnivalót. Három órával késõbb jelzett a bal oldali Delkimem Beugrottam az iBoat 260-omba és a lehetõ leggyorsabban a célpontom felé vettem az irányt. Ahogy megérkeztem, észrevettem, hogy a zsinór egy óriási farönkhöz vezetett. Nem éreztem semmit a bot végén, és már azt gondoltam, oda lett a hal. Miközben azon voltam, hogy a Shock’it zsinóromat méterrõl méterre visszaszerezzem, láttam, hogy egy hatalmas világos folt rugaszkodott el a fák tövétõl. Mintha csak boszorkányság lett volna a dologban, a zsinórom elengedett, a hal tehát még biztos a horgon volt és el akarta hagyni a veszélyes területet. A küzdelem így a nyílt vízen tovább folytatódhatott. 15 perc elteltével az óriási hal teste áttörte a vízfelszínt és TELITALÁLAT – már az elsõ szákolási kísérletem eredményes volt!

Visszazuhantam a csónakomba és mintha transzba estem volna, hiszen õ, a hatalmas pikkelyes ponty lenyûgözõ volt!!! A nagy súlya miatt komoly nehézséget okozott számomra, hogy egyáltalán a csónakomba emeljem. Itt kiaknáztam az eltolható ülõpad elõnyeit és ezáltal a szükségesnél is több helyem volt a PONTYSZÖRNY számára! Gyorsan felismertem a halat és már kb. el tudtam képzelni, hogy milyen kaliberrel is volt dolgom. A mérleg 34,8 kilót mutatott! És igen, minden bizonnyal „Moby Dick” volt az! – Õrület, hiszen ez olyan, mintha legalábbis megtaláltam volna a tût a szénakazalban! Azonnal felhívtam a horgászbarátaimat, hogy megosszam velük ezt a varázslatos pillanatot. Természetesen kibontottunk egy üveg pezsgõt és koccintottunk életem fogására.”

Moby Dick, a nagy dévérkeszeg

Max Nollert kommentje:

„Minden igazán nagy, 30 kg feletti fogás mellett, melyet gyakran kis és még annál is kisebb vizekben fognak, igazán érdemes elidõznünk ennél a pompás halnál, mely tényleg érdemes az ilyen és ennél is nagyobb stílû megjelentetésekre! Az ember libabõrös lesz tõle! Dylannek megírtam, hogy engem ez a hal a kelet bulldózerére emlékeztet, mely számomra és sok más pontyhorgász számára örökre Léon Hoogendijk nevével fonódik össze. Dylan a különleges alkalom apropójából már el is gondolkodott rajta, hogyan nevezze el a halat. És mivel Dylan minden túráján legalább egy dévérkeszeget fog (franciául Breme), már „Bremehunter” a beceneve. Amikor az éjszakai fogás után reggel 7:45-kor felhívott, a hal nevét már szinte önkívületben mondta: „la grosse breme”. Azt mondta telefonon: “j`ai fait une breme – une grosse breme!” magyarul: “dévérkeszeget fogtam – egy nagy dévérkeszeget!” És mennyire igaza van… Gratulálunk, Dylan! Köszönjük a történetet és a fantasztikus képeket! Egy álom valóra vált…”

Amennyiben cikkünk elnyerte tetszésedet, oszd meg barátaiddal/ismerõseiddel is.